Poliészter szivacsos homokos konyhai háztartási takarítás

A poliészter szivacsos homokos konyhai háztartási tisztítószert Otto Bayer 1937-es poliészter felfedezésének eredményeként találták fel. A poliészter szivacsanyagot eredetileg a felmosó ipar fogadta el, amelynek költséghatékony, nedvszívó, erős, tartós anyagra volt szüksége, amely ellenáll a keményebb tisztítószereknek, olajoknak és zsíroknak. A levegős, a természetes tengeri szivacsokhoz hasonló szerkezetű, de vegyszerállóbb habból aztán használati- és konyhai szivacsok készültek.

A poliészter szivacsok szárazon is puhák maradnak, ellenállnak az oldószereknek és a vegyszereknek, lebegnek, és forralással sterilizálhatók. A poliészter szivacsok rugalmasak, könnyűek, gazdaságosak és tartósak. A tengeri szivacsokhoz hasonlóan rendkívül puhák, és különféle formájú és méretűek a különböző típusú munkákhoz.

Poliészter szivacsos homokos konyhai háztartási takarítási felhasználás

A poliészter szivacsok méhsejt szerkezetének köszönhetően kiváló nedvszívó képességűek, ideálisak kőműves, gipszkarton, tapétázás, csempe- és fugázó munkákhoz, festéshez és általános tisztításhoz. Vegyszerállósága, rugalmassága, rugalmassága és hasznossága miatt ez a szivacs minden típusú falazathoz, festéshez, textúrához, valamint általános tisztítási munkákhoz használható. Ezek a tulajdonságok az ilyen típusú szivacsokat is kézenfekvő választássá teszik minden általános otthoni, autós és tengeri alkalmazáshoz.

Hogyan készül a poliészter szivacsos homokos konyhai háztartási tisztítószer

Kémiai kifejezésként a poliészter felbontható polira (ami azt jelenti, hogy sok) és észterre (egy alapvető szerves kémiai vegyületre utal). A kőolajból, vízből és szénből származó szintetikus vegyületet, a poliésztert egy 20. századi laboratóriumban fejlesztették ki. A poliészter alkohol és sav kémiai reakciójából keletkezik, ahol két vagy több molekula nagyobb molekulává egyesül, amelynek szerkezete a teljes hosszában ismétlődik.

Az etilén, a poliészter előállításához használt elsődleges összetevő, kőolajból származik. Ebben az eljárásban az etilén az a polimer, amelyet a polimerizációs folyamatban használnak a kész poliészter előállításához. Ezek a hosszú láncú molekulák rendkívül erősek és stabilak.